nyitok egy kávézót a túlparton, hogy bevárjam a barátaimat, erdőkben fogok táncolni a fák zenéjére, meghallgatom a lepkék fecsegését, nézem a pókháló szövődését, meg hogy hogyan bukkannak elő a szirmok a bimbókból, szeretni fogom a csillagokat, angyalok dalára tombolok, és zenélek, zenélek, zenélek, soha többé ilyesmit, hogy klaviatúra, nem veszek a kezembe
nem fogok azzal foglalkozni mi a feladatom, miből élek meg, ki utál, ki akar elfelejteni, igenis ott leszek mindenkinek az álmában, és beszélgetni fogok az emberekkel, illetve leginkább meghallgatni őket, akkora türelemmel, ami csak a birkáknak van
békésen fogok legelészni a kenderültetvényemen, ígérem
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése