szeretném olykor meghosszabbítani a pillanatot, megtörni az időt – vagy legalábbis ágat dobni a kerék küllői közé
időrablás
időcsalás
flört az örökkévalósággal
kairosz
mint azt, amikor először hallottam ahogyan hangja összezúzta a némaság tükrét, mely a márványos vízen ezernyi darabra törhetett, és zúgása még hosszú percekig visszhangzott fülemben
a tekintete, a mosolya
az az érzés amikor velem szemben ül és tudom hogy vágyom rá és akarom, de nem tudom hogy elmondani, hiszen annyian vannak körülöttünk
szinte elveszettnek érzem magam a tömegben
vágyom az érintését, ölelését, fülembe súgott szavait
a pillanatot
ami talán örökre elúszott
pedig azt mondta hogy reméli sosem fog elmúlni
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése